A Kisvakond és megalkotója

Zdeněk Miler az akkori Csehszlovákia fővárosától, Prágától nyugatra fekvő Kladnóban született. Részben Csehszlovákia náci megszállása miatt választotta az animátori pályát. Már gyermekként is szívesen festett, és a hobbiját a prágai nemzeti grafikusképzőben fejlesztette tovább 1936-tól. Később a Képzőművészeti Főiskolán (uměleckoprůmyslová škola Praha) tanult. 1942-ben kezdett dolgozni a zlíni Baťa filmstúdióban, ahol megismerkedett az animációs filmek készítéséhez elengedhetetlen szakmai fogásokkal. A második világháború után a Bratři v triku rajzfilmstúdiónál kezdett dolgozni segédrajzolóként, majd szerzőként és rendezőként. Később a cég vezetője lett.

Miler nagyjából 70 filmet készített, ezek közül 50-ben a főszereplő a leghíresebb alkotása: egy kicsi vakond. Az ötlet 1956-ból származott, amikor felkérést kaptak egy gyerekeknek szóló oktatófilm elkészítésére. A felkínált forgatókönyvvel nem volt elégedett, és az erős Walt Disney filmes befolyás alapján elkezdett egy állatfigurát keresni a történet főhősének. Később azt mesélte, hogy a vakond figurája egy vakondtúrásra lépésnek volt köszönhető egy sétája során. Az első film, melyben a Kisvakond szerepelt „A Kisvakond nadrágja” („Jak krtek ke kalhotkám přišel”) címet kapta, és a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon Ezüst Oroszlánt nyert.

Kezdetben a Kisvakond beszélt, azonban Miler azt szerette volna, ha a filmjeit a gyerekek minden országban meg tudják érteni, és lányával, aki a hangokat kölcsönözte, kialakított egy érzelmeket és érzékelést sugalló, nem szövegszerű hangokból álló módszert. A lánya egyben az első közönsége is volt: ő volt, aki először láthatta a filmeket, és Miler így tudta felmérni, hogy a mesék üzenetei milyen hatást váltanak ki a gyerekekben.

A Kisvakond (eredeti cím: csehül Krtek vagy Krteček, szlovákul Krtko) 1957-től 2002-ig vetített csehszlovák televíziós rajzfilmsorozat, melynek megalkotója Zdeněk Miler cseh rajzfilmkészítő, a Barrandov stúdió egyik munkatársa. A tévéfilmsorozat gyártója a Krátký Film Praha nevű filmstúdió. Az animációs játékfilmsorozat zenéit Miloš Vacek, Vadim Petrov és Jirí Strohner szerezték. Műfaja mesefilmsorozat. A sorozatot Csehszlovákiában a Česká Televize vetítette, Magyarországon az M1, az M2 és a Duna sugározta, valamint az RTL Klub is adta a Kölyökklub című műsorblokkban.

Az akkor 33 éves rajzoló-animátor 1954 őszén kapta azt a feladatot, hogy tervezzen oktató és nevelő célzatú filmeket gyermekek számára. A lehetséges témák között szerepelt a textilipar és a ruhagyártás bemutatása. Miler nem akart szokványos propagandafilmet készíteni. Úgy gondolta, hogy jobb megoldás, ha egy szerethető filmszereplő kalandjai során ismerik meg a gyerekek a gyártási folyamatokat. Komolyan megküzdött a feladattal, alkotói válságából egy mára legendássá vált botlás segítette ki.[1] Miler egy alkonyi séta alkalmával megbotlott egy vakondtúrásban – így született meg Kisvakond ötlete.

"Sok időbe tellett, mire rájöttem, hogy a Kisvakonddal valójában magamat rajzolom. Ő az ideál, akinek lennem kéne. De nem érek fel az ideálhoz."– Zdeněk Miler

Bár az első változatban még beszélnek a szereplők, Miler és csapata szeretett volna egy olyan filmet csinálni, mely a gyerekek számára érthető függetlenül attól, hogy milyen nyelven beszélnek, és ezt a minden részre később jellemző módon oldották meg: a szereplők szinte soha nem beszélnek, és a mondanivalójukat a némafilmekhez hasonlóan gesztusokkal, illetve érzéseket kifejező hangokkal közlik, emiatt az epizódokat nem szükséges szinkronizálni. A hangokat Miler lányai adták, és ők voltak azok, akik a részeket általában elsőként végig tudták nézni, így megmutatva, hogy a gyerekek hogyan fogadják azt.

A sorozat néhány epizódja a film készítésekor szokatlan módon tárgyalja az élet olyan dolgait, melyekről a gyerekeknek gyakran csak hamis vagy mesebeli képet közvetítettek a tévéműsorok; szinte anatómiai pontossággal mutatja be a születést, egy másik részben pedig a kisvakond autóbalesetet szenved, és majdnem meghal. Azonban mindezt a készítők olyan kedvességgel oldották meg, hogy a negatív hatás helyett az eredeti szándékot – ami a gyerekek oktatása, megismertetése a világgal – tökéletesen el tudja érni.

Néhány hosszabb rész is készült (majdnem 30 perces), melyeknél az alkotók még szabadabbra engedték a fantáziájukat, és – főként a Kisvakond álmodik című részben – egy szürreális, Lewis Carroll Alice meséihez hasonló álomvilágot ábrázolnak.

A kis vakond már a kezdetektől hatalmas sikert ért el Csehszlovákiában, Kelet-Európában és Németországban, napjainkra több mint 80 országban ismertté vált.

Forrás: hu.wikipedia.org/wiki/Zdeněk_Miler | hu.wikipedia.org/wiki/kisvakond

Webáruház készítés